MÁLYI Heti foglalkozás 8
A nyolcadik foglalkozás a gyengén látókról és a vakokról szólt. A tanulókkal „megnéztünk” egy olyan filmet, amiben egy figura táncolt. A gyerekeknek becsukott szemmel a zenére koncentrálva ki kellett találniuk mit látnának a képernyőn. Amikor megnézték elcsodálkoztak, hogy mennyire mellé fogtak.
A gyerekek csoportokban a következőket próbálhatták ki.
-
Eltakart szemmel a másik által irányítva le kellett rajzolni a táblán látottakat.
-
Különböző tárgyakról ki találták eltakart szemmel tapintással mi lehet az?
-
Meg tanulták hogyan vezetünk egy gyengén látót át a zebrán, hogyan segítünk kikerülni akadályokat.
A gyerekek először viccesnek találták, de minél többször került a szemükre a „sötétség” ami egy kartonból kivágott szemüveg volt, annál inkább érezték a társaikra való rászorultságot, és megértették miért kell a fogyatékkal élő embereknek önzetlenül segíteni.
Ezen a foglalkozáson a gyengén látók és a vak emberekről tudhattunk meg egy két dolgot, például azt, hogy nekik a szaglásuk, tapintásuk és hallásuk sokkal jobb. Megtapasztalhattuk milyen a sötétség, igaz ez még nem volt teljesen olyan minta vakok esetében. Jó volt megtanulni azt is, hogyan tudunk segíteni egy vak embernek, ha kéri a segítségünket.
Én fontosnak tartom, hogy aki rászorul, a segítségre annak segíteni kell.